2017. április 6., csütörtök

Budapest Bloggerek a CEU-ért

Mi, a főváros iránt elkötelezett bloggerek úgy gondoljuk, hogy a Közép-Európai Egyetem fontos szerepet tölt be Budapest életében, ezért tiltakozunk a CEU ellehetetlenítését célzó törvénymódosítás ellen.

Bayer Árpád, BarosssBlog
Erdős Zoltán, Városi metamorfózisok blog
Fonyódi Anita, Kép-Tér blog
Juhász Judit, Városkommunikáció blog
Király Dávid, BKV-Figyelő blog
Papp Géza, Fővárosi blog
Rátonyi Gábor Tamás, XV. kerületi blog, Utcák, terek blog

Városblogger vagy? Csatlakoznál? Küldd el a változatlan szöveggel megjelent blogbejegyzésed címét a ceutiltakozas@gmail.com címre!


2017. március 1., szerda

Az érem másik oldala: hol várható zöldülés Budapesten?

Az előző két bejegyzés elsősorban arról szólt, hogy mely budapesti beruházások járultak hozzá a legtöbb fa eltűnéséhez. Most nézzük meg azt, hogy milyen intézkedések kompenzálhatják ezt, vagyis hol számíthatunk jelentős zöldfelület- és lombtömeg-növekedésre? Arra nem vállalkoznék, hogy számszerűen összevessem a negatív és pozitív hatásokat, mivel nincsenek adataim a fák számára, a kivágott és várható lombkorona-tömegre vonatkozóan, de pusztán a projektek végigtekintése is tanulságos lehet.

Millenáris Park II.

Bár ez sem egy egyszerű történet - gondoljunk az ötletpályázatra, amelynek nyertes műveit levegőnek nézve az állam ripsz-ropsz lebontotta a sok potenciált magában rejtő Ganz szerelőcsarnokot, és a park alá kerülő 500 férőhelyes mélygarázs sem az élhető város víziójához tartozik az eleve zsúfolt Széll Kálmán tér környékén - a Millenáris Park tervezett bővítése mégis hosszú idő óta az első nagyobb zöldterület-fejlesztés Budapesten. Már lassan 20 éve lesz, hogy átadták a park ma is meglévő részét, és erre az időre datálható a ferencvárosi Kerekerdő Park is - azóta nem létesítettek új közparkot a városban. A Millenáris Park újonnan létrejövő területe kb. a korábbival megegyező lesz, vagyis összességében megduplázódik. És bár nincsenek messze innen a Rózsadomb zöld utcái, a fulladozó Margit körúton mindenképpen segíteni fog az új park.




Park a Rákos-patak mellett Angyalföldön

A XIII. kerület évek óta tervezi, hogy megújítja a Béke utca és a Röppentyű utca között levő zöldterületet, amire idén talán tényleg sor kerülhet. Egy 550 méter hosszú, 10-20 méter széles területről van szó, ami bár kevesek mentális térképén van rajta, azért annyira nem kicsi. Játszótér, futópálya, új gyalogoshíd, fák - ha elkészül, valószínűleg elég népszerű lesz a közeli és talán a távolabbi lakók körében is. És mivel a Rákos-patak mentén egy másik projekt keretében az egész várost átszelő színvonalas kerékpáros útvonal is előkészítés alatt van, ennek az útvonalnak ez a park lehet az egyik "fénypontja".




10 000 új fa Budapesten

Ez a fővárosi vezetés által nagy büszkeséggel bejelentett intézkedés a jelenlegi helyzetben tényleg nagy előrelépés - más kérdés, hogy valójában nem lenne rá szükség, ha a FŐKERT elegendő pénzt kapott volna az elmúlt 15-20 évben arra, hogy folyamatosan pótolja az elpusztult vagy kivágott fákat a város utcáiban, parkjaiban.

A tél folyamán a város több helyén feltűnően sok új fa "nőtt ki a földből", többek között a Városligeti fasorban (nomen est omen), az Andrássy úton, a Lehel utcában. Összesen elvileg 1700 db, ami a következő években tovább bővülhet, ha a cél a tízezres szám.



Fatelepítés a Gergely-bánya területén

A Gergely-bánya Kőbánya egyik zöldterülete - lehetne, ha az ott korábban lerakott hulladék nem okozna a mai napig problémákat. A rekultiváció nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a szennyezőanyagok továbbra is kioldódnak a talajvízbe. Ezért bontották el a korábban megépített szánkódombot, és ott a mai napig folyik a monitorozás, kármentesítés. Ugyanakkor a terület szélei alkalmasak a növényültetésre, és a kerület kérésére 2016 végén a főváros támogatta 515 fa elültetését a Noszlopy utcához közel eső területrészen.
Arról sajnos nincs tudomásunk, hogy mikor lesz a városlakók számára is látogatható a terület.



Dagály sétány

Ez a fejlesztés is a vizes vb-hez kapcsolódik, és bár feltehetően nem fogja kompenzálni a vízparton kivágott lombtömeget, mégis jó példa lehet arra, hogyan lehet tömböket átszelő vonzó gyalogos útvonalat, egyúttal egy "lineáris zöldfelületet" létrehozni, illetve egészen egyszerűen a gyaloglást népszerűsíteni. Az új sétány a Dagály strand bejárata és a Forgách utcai metrómegálló között teremt közvetlen kapcsolatot és átadás előtt nem sokkal így néz ki (a képen látható fák újonnan kerültek ide) :


A sor lehetne ennél hosszabb, és talán kimaradt belőle valami - remélhetőleg az elkövetkező években még több hasonló fejlesztésről számolhatunk be.


2017. február 22., szerda

Az irgalmasok nem irgalmaznak

Az előző bejegyzést folytatva, a következő Nagy Fairtás - a Városliget és a Római-part veszélyeztetettsége mellett - a Margit híd környékét fenyegeti, ahol a Budai Irgalmasrendi Kórház kívánja kiiktatni az udvarában levő évszázados ősfákat. A hídtól eggyel távolabb levő épületében ezt már sikerült abszolválnia 2016-ban, ami akkor nagy felháborodást váltott ki:


Most viszont megjelent egy látványterv a főépület fejlesztéséről, ami elég egyértelműen mutatja, hogy az irgalmasok nem kívánnak eltérni a tavaly megkezdett iránytól:


Felülről ugyanis így néz ki jelenleg az épület udvara:


A beruházás "természetesen" kiemelt kormányzati projekt, vagyis nem szükséges lefolytatni a szokásos engedélyezési eljárásokat. Miért is kellene. A hírekbe egyébként már bekerült az ügy egy más vonatkozásban: igen, ez az egyik olyan kórház, amely azzal a feltétellel kap támogatást a beruházásra, hogy nem fognak ott abortuszt végezni. Azt hiszem, a hazai közpolitikát elég jól illusztráló történettel van dolgunk...

Update: közben kaptam egy olvasói jelzést, hogy már be is indult a láncfűrész a területen.


2017. február 21., kedd

Fa-sorsok Budapesten

Az alábbi képeken budapesti fák sorsát ismerhetjük meg a város egyes területein. Olyan eseteket gyűjtöttem csokorba, ahol a leglátványosabb volt a lombtömeg eltűnése Budapest bioszférájából. Hat eset, amelyből négy egyértelműen állami beruházás, de a maradék kettőnél is volt szerepe állami vagy önkormányzati szereplőnek abban, hogy mi történik a területtel. A példákból úgy tűnik, az eleve túlépített városban valami mindig fontosabbnak bizonyul, mint az oxigént termelő növények élete.

Következzenek a példák, a Google Earth időskála funkciójával kinyert műholdkép-animációk segítségével.

A Dagály fürdő esete viszonylag ismert történet. A fák egy része az új úszópalota, a part mentén levő fasor pedig ehhez kötődően a frissen épített árvízvédelmi fal áldozata lett.



A Fradi-pálya környéke is teljesen átalakult. A stadion arrébb tolódott, a körút mellett pedig megkezdődött a Telekom székház építése. Itt sem jártunk túl jól zöldfelületi téren.


Egy kicsit korábbi pusztítás nyomai a Hajógyári-sziget Árpád hídhoz közelebbi részén. Látható, hogy a terület egy részét régészeti feltárás érintette. Biztos, hogy ehhez ennyi fa elpusztítása kellett?


Egy nem túl ismert projekt a XIX. kerületből. Az történt, hogy valaki az egykori FŐKERT telephelyet szemelte ki a kispesti labdarúgó utánpótláscentrum helyszínének, ami egy fákkal sűrűn tűzdelt terület (volt) Kispest kertvárosi része és az M5 bevezető között. Megszerezték, legyalulták. Elvileg idén indul a focipályák kialakítása a fák helyén.


A Nemzeti Közszolgálati Egyetem építkezései a város egyik legpatinásabb múltú közparkja, az Orczy-kert zöldjébe harapnak bele. Az animáción a park Nagyvárad térhez közeli szegletének átalakulása látható.


A XIII. kerületi Tutaj utcai óvoda és park megmentésére civil összefogás szerveződött, volt több tüntetés, a szervezők igyekeztek párbeszédet kialakítani a kerületvezetéssel. Mindhiába. A fagyűlölet pártfüggetlen. A területet eladták, az óvoda és a fák túlnyomó része eltűnt, és elindult az eleve zsúfolt területen az újabb soklakásos társasház építése.


Bónuszként pedig íme a József nádor téri mélygarázsnak köszönhető környezetalakítás:


Az összkép tehát nem a legjobb, és ha nem figyelünk oda, ugyanilyen szomorú lesz a folytatás. A Ligetben és a Római-parton már régóta folyik a küzdelem az ész nélküli "fejlesztésekkel" szemben, de a város számos pontján bukkannak fel hasonlóan káros projektek: most éppen a Budai Irgalmasrendi Kórház tüntetné el szinte az összes fát a területéről a kórház fejlesztése okán.

Update: az Urbanista cikke alatti egyik komment hívta fel a figyelmemet a Kopaszi gát melletti területre, ahol a Google Earth tanúsága szerint a következők történtek 2016 szeptembere és novembere között. No comment.




2017. január 12., csütörtök

Gumigyárból sportközpont?

2016 végén kormányhatározat-dömpingnek lehettünk tanúi: az egyik év végi Közlöny sorai között bújt meg egy figyelemre méltó határozat. E szerint az állam maximum 500 millió forintért felvásárolja az egykori Michelin (illetve más neveken 1893 óta a Kerepesi úton működő) gumigyár telkét, hogy azt a 2019-es Maccabi Játékok helyszíneként hasznosítsa.

A határozat további 2,3 milliárd forintot ítél oda a "hasznosításra alkalmatlan felépítmények vagy építmények bontási munkálataihoz", illetve 308 millió forintot "az ingatlanok kármentesítéséhez".

A gyár 1893-ban. Forrás: Budapest képarchívum, FSZEK.

A döntés jól illeszkedik a mostani trendbe, ahol a kormány, tekintet nélkül városfejlesztési dokumentumokra, elvekre szemel ki területeket sport- vagy egyéb, magasabb rendűnek tekintett célokra. Ezúttal szerencsére nem zöldterületre esett a választás (mint a Dagály Úszóaréna vagy a Kispesti Utánpótlás Centrum esetében), hanem egy igazi rozsdazónára. Városrehabilitációs értelemben az ilyen területek hasznosítását, funkcióváltását általában pozitív hatásúnak tekintik, hiszen egy könnyen megközelíthető területen van lehetőség a városi szövet oldására, új funkciók megjelenítésére.

Éppen ezért viszont óriási a felelősség abban, hogy mi történik pontosan a területtel. Ennek eldöntéséhez pedig mindenek előtt időre van szükség, ám a kiszemelt hasznosítás időzítése miatt - 2019 nyara - ennek igencsak szűkében vagyunk.



De nézzük meg, hogy mi is ez a terület pontosan. A kormányhatározat a 38821/1, 38831, 38830/2 helyrajzi számú telkeket említi, ami a gyár területe a FŐTAXI telephely nélkül, így, ahogy a rajzon látszik. Ezen a helyen 1893 óta volt gumigyártás, egészen 2014-ig. Kezdetben Ruggyantaárugyár, majd Taurus, végül Michelin néven működött a cég.

A telephely a Kerepesi út felől. Jobb oldalt a FŐTAXI székháza. Forrás: Google Street View

A telek néhány parkoló-rakodó terület kivételével gyakorlatilag teljesen be van építve az egykori üzem épületeivel. Északról a Kerepesi út, keletről a Keleti pályaudvar vasúti sínjei, nyugatról a Kerepesi temető, délről pedig egy beépítetlen telek határolja. Jelenleg egyik épület sem áll semmilyen szintű védelem alatt.

A korábban még működő gyár a vasút felől. A háttérben még az Ügető látszik az Arena Plaza helyett. Forrás: figyelo.hu

Vajon mi számít értékesnek és mi hasznosításra alkalmatlannak a gyár épületei közül? Mi a cél a 2019-es rendezvény után? Csak ideiglenes építmények lesznek itt? Mire alkalmas a terület? Megannyi kérdés. Ennek egy részére választ ad az emg2019.hu weboldal, azon belül pl. ez a cikk. Amely szerint a telek a Zsidó Sport- és Kulturális Központ helyszíne lesz, amelynek "kóser konyhája a Játékokat követően is alkalmas lesz a zsidó gasztronómiát kedvelők ellátására". Ez mind szép és jó, de mindezt teljesen titokban kell előkészíteni? Biztos, hogy az szolgálja a várost, ha az állam tetszőleges szervezeteknek területet vásárol, és velük megegyezve hajt végre ott fejlesztéseket?

Egy másik hír szerint "Deutsch Tamás leszögezte, hogy a Játékok megvalósításhoz sportinfrastrukturális fejlesztésekre van szükség. Az új sportpark kormányzati beruházás része lesz, melynek célja, hogy létrehozzanak egy logisztikai és sport központot, vagyis a Játékok első számú helyszínét".

Ugyanezen a honlapon található egy térkép is (a fentihez képest 90°-kal jobbra fordítva nézendő). E szerint a rendezvény területe egészen a Salgótarjáni utcáig nyúlik majd, és az MTK stadion, illetve közvetlen környezete is hozzátartozik majd. (A kormányhatározatban nincs szó a Salgótarjáni utca felé eső telekről, de lehetséges, hogy az már most is állami tulajdonban van.) Az viszont látszik, hogy nem sok minden maradna a mostani épületekből.



Vajon gondoltak-e a tervezők a terület értékeire? Értelmezték-e tágabb kontextusban a környéket? Jelenleg ugyanis ez egy teljesen zárt és ismeretlen hely, ami csak az egykor itt dolgozók számára jelenthet valamit (illetve egyfajta díszletként a Keletibe érkező utasoknak lehet még ismerős). Nem csoda, hiszen csak a Kerepesi út felől van arca, más irányokból gyakorlatilag megközelíthetetlen.

Egy jól működő városban társadalmi, de minimum szakmai vita előzi meg egy terület funkcióváltását, különösen, ha az az adófizetők pénzéből történik. Nálunk inkább az a módi, hogy különböző lobbicsoportok parciális érdekek mentén meggyőzik a kormányt, szerezzen nekik forrást és területet erre és erre a célra. Holott jelen esetben például az állami tulajdonba vétel óriási lehetőség lenne arra, hogy ezt az ipari területet rehabilitáció után visszahelyezzük a város vérkeringésébe, átjárhatóbbá váljon a környék és nőjön a terület biológiai intenzitása. Ez lehet az első lépés abba az irányba is, hogy a vasúti, ipari területek általi szétdaraboltság oldódjon, és létrejöhessen egy zöldfolyosó a Városliget és a Népliget között. Egy zárt sportközpont ezt kevéssé teszi lehetővé - de talán még van esély arra, hogy kicsit nagyvonalúbb és előrelátóbb legyen a központ kialakítása. Kíváncsian várjuk a fejleményeket.


2016. december 21., szerda

Építkezési láz Budapesten: ész nélkül?

Ma már senkinek nem új hír, hogy a gazdasági válság elmúltával, a hitelezés újbóli megindulásával Budapesten felgyorsultak a lakás- és irodaépítkezések, és az elmúlt 1-2 évben ehhez számos állami beruházás is csatlakozott. 2016 végére egyre több projekt kerül nyilvánosságra, így egyre tisztább a kép arról, hogy a város mely részein számíthatunk jelentősebb építkezésekre. Ezeket áttekintve a konklúzió nagyon röviden kifejezve: a város nem látszik felkészültnek arra, hogy ezek elkészülése után hogyan is fog működni.

Ez a bejegyzés megpróbálja áttekinteni a legfontosabb beruházásokat és megbecsülni, hogy milyen hatással lesznek a városra. A gyűjtés nem teljes körű, pl. az ipari-logisztikai jellegű beruházásokat nem vizsgálja, de alkalmas arra, hogy általános képet kapjunk a helyzetről.

Nézzük tehát típusonként, mi vár Budapestre.

Lakások

2016-ban rengeteg új projekt indulását jelentették be, és a hitelezés mellett itt a CSOK is szerepet játszott a befektetési kedv fellendülésében. A legnagyobbak ezek közül ezret közelítő lakásszámmal a IX. kerületi City Home az egykori Közvágóhíd területén és a XI. kerületi, egyébként vegyes funkciójú BudaPart (a Kopaszi gát melletti 120 méteres magasházról elhíresült fejlesztés), de 500 lakás felett említhetjük még a Sasad Ligetet, a Budai Bolerót (mindkettő XI. kerület), a Corvin Atriumot (VIII. kerület), a Metrodom Panorámát Újpesten (ami 17 emeletes, fákkal zöldített lakótornyaival került be a sajtóba) és a Metrodom Parkot Kőbányán.

Metrodom Panoráma, Újpest

Ezeken kívül rengeteg kisebb-nagyobb lakófunkciójú építkezés indult vagy indul hamarosan az egészen kicsitől a 3-400 lakásos terjedelemig. Ezek területi eloszlásáról elmondható, hogy elsősorban Angyalföldön koncentrálódnak, de sok kisebb léptékű foghíjtelek-beépítés zajlik a belvárosi kerületekben, és a XI. kerület sincs nagyon lemaradva.

Összességében Budapest összefüggően beépített területén kb. 8-10 ezer lakás építése várható 4-5 éven belül. Nem egyértelmű, hogy ez mennyivel növelheti a város lakosságát, és az ide költözők honnan érkeznek majd, de valamilyen átrendeződés biztosan lesz.


Elite Park, XI. kerület

Irodák

Az irodáknál a lakásokhoz hasonlóan van néhány megaprojekt, azaz 50 és 100 ezer m2 közötti irodaterületű fejlesztések: ide sorolhatók az Árpád híd metrómegállónál tervezett magasházak és a BudaPart mellett a Kelenföldön épülő Budapest One, a Telekom Népligetnél épülő irodaháza és a Corvin sétányt lezáró irodaépületek. Továbbra is kiemelkedő a Váci úti irodafolyosó szerepe, egyedül itt kb. 200 000 m2 átadása várható, de egyre fontosabbnak látszik Kelenföld, ahol hasonló mennyiségben épülnek irodák. Emellett néhány nagyobb sugárút mellett várhatók fejlesztések (Mill Park - Soroksári út, Hillside Offices - Alkotás út), így mindösszesen kb. 500 000 m2 irodát fognak átadni a következő 3-4 évben.

Az Árpád híd metrómegállónál tervezett fejlesztés

Összességében elmondható, hogy a lakás- és irodafejlesztések szinte kizárólag a budapesti rozsdaövezetbe esnek, vagyis a magántőke valójában igen nagy szerepet vállal ezeknek a területeknek az újjáélesztésében és a város kompaktabbá tételében.

Kereskedelmi fejlesztések

Ezekből most egyedül az Etele Plaza van napirenden, az Óbudára tervezett Aquincum Center nevű plázafejlesztésről kb. egy éve, a településrendezési szerződés aláírása óta nincs hír.

Állami beruházások

A korábbiakkal szemben nagyon sok állami beruházás kezdődött vagy kezdődik el. Ide tartozik a Dagály Úszópalota, a Liget Budapest projekt keretében tervezett múzeumok, a Közszolgálati Egyetem új épületei, de az Operaház műhelybázisa, a Sorsok Háza, a Bionikai Innovációs Központ és a MűPa melletti konferenciaközpont is.

A Közszolgálati Egyetem új épületei az Orczy-kert Nagyvárad tér felőli oldalán

Eközben az olyan kevésbé ismert (bár feltehetően kisebb forgalmat vonzó) nyalánkságokról még szót sem ejtettünk, mint a Kispesti Utánpótlás Centrum (a FŐKERT egykori, parkszerű telephelyén) vagy az úszó vb-hez kapcsolódó újpesti felkészülési központ az újpesti TESCO közelében a Duna gátja mellett.

Ezekkel kapcsolatban azt a szomorú megállapítást kell tegyük, hogy míg a magánberuházások szinte mind barnamezős beruházásnak tekinthetők, az állami beruházások szinte kivétel nélkül valamilyen zöldterületen vagy annak közelében valósulnak meg. Ellenpéldaként az Operaház műhelybázisát és a Sorsok Házát említhetjük, amelyek klasszikus barnamezős hasznosítások - igaz, utóbbi épület megnyitásának dátuma máig ismeretlen.

Mivel jár mindez?

Térképen áttekintve a következő kép tárul elénk. (Feketével láthatók a metró-, bordóval a vasútvonalak, és különböző színekkel az eltérő funkciójú és nagyságú fejlesztések.)



Vagyis a Váci út már korábban is meglévő dominanciája mellett nagyon hangsúlyos tengely rajzolódik ki körülbelül a Gazdagrét-Rákóczi híd-Orczy tér tengelyen. Ezzel nem is a konkrét elhelyezkedés a fő probléma, mert ahogy említettem, a fejlesztések nagy része a barnamezős zónában zajlik, sűrűsödik a város, ami általában megkönnyíti a város működését, csökken a helyváltoztatási igény, gazdaságosabb a közművek építése, stb. A harmonikus működést az is elősegíti, hogy nincsenek kialakulóban nagyon egyfunkciós városnegyedek. Bár a Váci úti irodafolyosó ilyennek látszik, éppen ezen a környéken van a legtöbb lakásfejlesztés, csak néhány utcával beljebb. Ugyanígy jól kiegészítik egymást a IX. és a XI. kerület iroda- és lakásfejlesztései: Ferencvárosban a Duna-part az irodáké és a kultúráé, míg a parttól távolabb levő részeken lakások épülnek, Kelenföldön pedig még vegyesebb a kép.

Ha a városképet nézzük, leginkább azok az új épületek lesznek feltűnőek, amik kiemelt helyen vannak. Így pl. a Fradi-stadion elé épülő Telekom-székház, a város nyugati kapujánál épülő Budapest One, de még inkább az új magasházak az Árpád hídnál és a Kopaszi gátnál, a MűPa melletti konferenciaközpont, illetve a Ligetbe tervezett új múzeumok. Míg a legtöbb irodaház építészeti minősége legalábbis szokványos, az állami beruházások próbáltak magasabb színvonalat belőni a tervpályázatokkal, ami láthatóan csökkenőben van a továbbtervezés során (ld. a Nemzeti Galéria eltűnő pagodatetőit - feltéve ha nem sodorja el az egész projektet a népharag).

A fejlesztések területi eloszlása tehát relatíve jónak mondható, a város közlekedésére tett hatás viszont várhatóan jóval problémásabb lesz. Egyrészt van egy OTÉK nevű jogszabály Magyarországon, ami előírja, hogy minden új lakáshoz épüljön egy parkoló, és irodaházaknál is jelentős számú parkolóhelyet ír elő, mintegy alapértelmezettnek tekintve, hogy közlekedni autóval kell (mellesleg ez így országos és uniós szintű stratégiákkal is szöges ellentétben áll). Bár a gigaprojektek közül több is fontos közlekedési csomópontok közelébe települ (Népliget, Kelenföld állomás, Árpád híd metróállomás), az új építések egy része (ez a bizonyos Gazdagrét-Orczy tér tengely) közösségi közlekedéssel kifejezetten rosszul ellátott területen lesz, ami nagyon komoly terhet fog róni a városra, ha addig nem történik e téren valamilyen változás.

Miközben Budapesten 2016-ra infarktus közeli állapotba került számos közút és a metróközlekedés megbízhatósága is válságba került, jelenleg nagyon nem látszik felkészültnek a városvezetés arra, hogy ennél nagyobb forgalmat gond nélkül kezeljen.
A terhek kisebb fokú enyhítésén segíthetne akár az is, ha tovább nő a bicikli népszerűsége, de ez sem független a városvezetéstől, amelyik, mondjuk úgy, nem 100%-ig elkötelezett a legolcsóbban fejleszthető közlekedési mód felé. Miközben a felsorolt fejlesztések közül sok van a Duna közelében, ezért könnyű lenne őket két keréken megközelíteni, de a városon belüli Duna-parti kerékpározás feltételei csak nem akarnak javulni.

A közlekedés ugyanakkor csak a tünete annak, mennyire nincs végiggondolva az, hogy milyen irányban fejlődjön a város. Dokumentumok természetesen vannak, de a konkrét fejlesztések jelentős része valahogy mégsem ezekre épít. Tucatjával születnek építési engedélyek anélkül, hogy az adott beépítés városba illesztésén bármely illetékes elgondolkodott volna. És bár a beruházók egyre inkább szeretik zöldíteni projektjeiket (kommunikációban és/vagy tettekben), összességében nagyon kevés látszik abból, hogyan készül fel a város bármilyen értelemben a jövőre.

Tegyük hozzá, Budapest tényleg nincs könnyű helyzetben: az utóbbi években majdnem felére csökkent a fővárosi költségvetés, a kormány pedig ad hoc módon valósít meg fejlesztéseket a városon belül jelentős összegekből, ugyanakkor a szükséges fejlesztésekre nem biztosít forrást. Mindez azonban kifejezetten komikusnak hat, amikor a város és az ország vezetése elméletileg egy kézben van.

Bár nem minden szempontból jogos Bécshez hasonlítani magunkat, azért néha érdemes figyelni arra, ami ott folyik. Például hogy metróvonal van már ott is, ahol még csak most kezdődik a fejlesztés (Seestadt Aspern), vagy hogy a közösségi közlekedés és a kerékpározás fejlesztésével tíz év alatt majdnem a felére csökkent a városban autóval megtett utak aránya (43%-ról 27%-ra). A cél tehát már megvan. Most már csak meg kéne valósítani.


2016. december 19., hétfő

Forgalomcsillapítási hírmorzsák karácsonyra

Közeledik 2016 vége, Budapest fuldoklik a szmogban, és mintha már senki nem venné komolyan, hogy ennek nem feltétlenül kell így lennie. Üdítő élmény ilyenkor olyan híreket olvasni, ami ha csak egészen apró mértékben, de mégis az emberközpontúság felé mozdíthatja el a várost:

1. Forgalomlassító küszöböt (gyk fekvőrendőrt) telepítenek végre az újlipótvárosi Radnóti és a Tátra utcák sarkára. A Totalcar is megénekelte már azt a kálváriát, ami a környék egyes kereszteződéseiben folyik: folyamatosak a balesetek az elsőbbség meg nem adása miatt. A fizikai forgalomcsillapítás ebben mindig gyógyír tud lenni, így nagyon örömteli a küszöb megépítése. Ennél persze jóval többet kellene tenni itt, de első lépésnek jó lesz.

2. Az erzsébetvárosi képviselőtestület egyik előterjesztésében azt olvashatjuk, hogy 30 millió forintot szánnak a kerületi költségvetésből a Kazinczy utcába kihelyezendő süllyedő bójára. A részletek még nem ismertek, de az intézkedés válasz lehet arra a több éve tartó aláírásgyűjtésre, amelyben a Kazinczy utca forgalomcsillapítását követelik immár több mint 3000-en. Bármi is történik pontosan, az mindenképpen megváltás az ott lakóknak és bárkinek, aki a Kazinczy utcán szeretne végigsétálni anélkül, hogy egy taxi súrolná a kabátját.

Ilyen is lehet a Kazinczy utca? (a kép egy ideiglenes rendezvény idején készült) Forrás: Kazinczy utca Facebook oldal


3. Egy december 17-i kormányhatározat, ami elsősorban egyes Kossuth téri épületek (Néprajzi Múzeum/Kúria, Földművelésügyi Minisztérium) felújításáról szól, "közlekedési hatástanulmány és koncepcióterv elkészítését" rendeli el "a Vértanúk tere gyalogos prioritású átalakítása érdekében". Ha valami, akkor ez igazán időszerű ott: nagy előrelépés volt a Kossuth tér forgalommentesítése, de igen nagy a kontraszt, ha valaki ebbe az irányba hagyja el a teret. Ráadásul ez a fő vizuális és fizikai kapcsolat is a Szabadság tér felé, tehát mindenképpen fejlesztésért kiált.

A Vértanúk tere most, műemléki beton terelőelemmel és táblaerdővel

+1 Eközben csendben épül a Moszkva sétány, vagyis az úszó vébé apropóján létesülő gyalogos-kerékpáros sétány a Duna partján, egyelőre a Dráva utca és az Árpád híd között. A hírekbe sajnos nem pozitív értelemben került be ez az - egyébként üdvözlendő - fejlesztés, ugyanis a gyors és átgondolatlan tervezés miatt komoly veszteséget szenvedett az idáig viszonylag érintetlen Duna-part faállománya. Még nem tudni, pótolják-e a helyszínen az elpusztult fákat. Egyelőre föld- és kőkupacok várják az erre járót, de 2017 elején még visszatérünk ide.