2017. augusztus 22., kedd

A város átszabásának trükkös módszerei

Ahogy az már ezen a blogon is többször megíródott, ingatlanpiaci nyomás alatt van Budapest. Magyarul a befektetők szeretnének minél több épületet, minél nagyobb sűrűségben megépíteni. Erre szolgálnak a szabályozási tervek, amik megmondják, hogy x utcában hány emeletes házakat lehet építeni, a telek mekkora hányadát kell zöldterületnek meghagyni, stb. A legtöbb befektető ezeket az előírásokat felfelé szeretné nyomni, és ha a városnak nincs megfelelő koncepciója és/vagy elegendően korrupt, akkor teljesíti is ezeket a kívánságokat.

A sűrítés persze önmagában nem ördögtől való, és minél beljebb vagyunk a városban, annál indokoltabb - feltéve, ha teljesül hozzá a megfelelő kiszolgálás is (közösségi közlekedés, iskolák, intézmények). Az már sokkal rosszabb eset, amikor a négyzetméter-maximalizálás csak és kizárólag az ingatlanberuházó profitja miatt történik.

Arra is megvannak a törvények, hogyan tud a város a szabályozási terveken változtatni. Tanulmányt kell rá készíttetni (rendszerint a kérelmező költségére), és azt közzétenni, mielőtt véglegesítik. Jelenleg épp ilyen módosítások vannak napirenden a Fővárosi Önkormányzatnál, de ember legyen a talpán, aki átlátja ezeknek a rendszerét. Bár a főváros bizonyos értelemben kezd modernizálódni - például Duna-átúszást is rendez - a társadalmi bevonást tekintve még mindig abban a korszakban jár, amely hű Douglas Adams megunhatatlan történetéhez, amikor is Arthur Dent próbált hozzáférni a "nyilvános" tervekhez, amelyek "egy használaton kívüli vécében elsuvasztott, bezárt iratszekrény fenekén voltak kiállítva, az ajtón a következő felirattal: Vigyázz! A leopárd harap!"

Nos, a digitális valóságban ez a következőképpen néz ki: teljesen véletlenül rábukkantam a budapest.hu Hírek menüpontjában a "Budapest XIII. kerület, „Váci úti irodafolyosó” térségét érintő TSZT 2015 és FRSZ eseti módosítás előzetes tájékoztatási szakasza" című hírre. Itt eleve felmerül, hogy ki az, aki rendszeresen olvasgatja ezt, és akinek ez a cím mond valamit. De lépjünk túl ezen, olvassuk el a hír tartalmát. Itt elmondják, hogy hol vannak a tervek és hol lehet kinyilvánítani a véleményünket (emailben, postán, személyesen vagy egy lakossági fórumon). Nota bene: a lakossági fórum ma (augusztus 22-én) 16:00-kor van!


A tervek elvileg "a Budapest Portálon a Közérdekű adatok\Tájékoztatások, hirdetmények, Településrendezési Tervek menüpont alatt" találhatók (közvetlen link nincs, ezt külön ki kell keresni). Rendben, odanavigálok. Az oldalon a fent látható táblázatszerű, fejléc nélküli, terjengős valami van, ahol sikerült kiszúrni a "Váci úti irodafolyosó" szóösszetételt, majd mellette egy "partnerségi levél" nevű, csak letöltés után megnyitható pdf dokumentumot (éljen a felhasználóbarátság). Letöltöm, megnyitom. Szép, pecsétes levél, amit a főpolgármester nevében maga a főépítész (Mártonffy Miklós) kiadmányozott, és egy bizonyos Musztafa Tímea nevű ügyintéző írta. Ebből megtudom, hogy milyen jogszabályok alapján történik ez az egész, és azt is, hogy ha az egy hónap alatt nem reagálok, akkor többé nem vehetek részt az eljárásban. A levél szól a tervekről is, ami a mellékletben található, a melléklet viszont sehol.

Nyomozok tovább. Van itt egy másik egyeztetés is, a DÉSZ IV. ütem nevezetű, valami a Duna-parton. Amellett is van egy hasonló levél.


Letöltöm, elolvasom. Hoppá, itt közbe van szúrva egy mondat, hogy a Budapest Portálon melyik linken érhetők el a tervek. Ámde sajnálatos módon a pdf-et betűfelismerés nélkül szkennelték, így a hiperlink nem működik. Az igazi civil persze nem adja fel: bepötyögöm egyesével az URL-t, budapest-pont-hu-per-telepulesrendezesitervek-per-Lapok-per-default-pont-a-es-pé-iksz, és hoppá, betöltődik egy oldal mindenfelé letölthető dologgal. Az oldal teteje a "Jóváhagyott tervek" címmel kezdődik - itt egy kicsit elbizonytalanodom - de némi görgetés után rátalálok az "Egyeztetés alatt álló tervek" részre és azon belül a keresett anyagokra. Győzelem!

Az anyagok mindenféle tanulmányokat takarnak. Ebből meg lehet tudni, milyen elképzelések vannak az érintett területekre és mit kell módosítani ahhoz, hogy ezek meg is valósulhassanak. Még látványtervekkel is találkozhatunk: a Váci úti irodafolyosón tervezett MNB-s hátterű "City 2020" fejlesztést, a Váci út és a Rákos-patak találkozásánál pl. ilyennek képzelték el:


Szép, nem? A cél egyébként egy "magas környezeti minőségű új üzleti negyed" megvalósítása. Mindehhez néhány telekösszevonás és a legnagyobb beépíthető magasság 90 méterre történő módosítása szükséges. Hogy a több ezer majdan itt dolgozó hogy jut ide el, mennyire terheli meg a várost, az úgy tűnik, senkit nem érdekel. Sovány vigasz, hogy a Váci út alatt fut a (talán végre megújuló) 3-as metró, ha a terület legnagyobb részéről 5-600 méteres rágyaloglással érhető csak el a legközelebbi megálló. Magyarul, metróval tényleg csak az fog jönni, akinek nincs autója. Hiányzik a Cserhalom utca felőli értelmes kiszolgálás (pl. villamos- vagy trolihosszabbítás), illetve a kerékpáros hálózat, és úgy egyáltalán, hiányzik az ideszuszakolt irodarengeteg körül a városszövet. Szerencsére nem tartunk ott, hogy kerítéssel vegyék körbe a területet, de egy ilyen komplexum szükségszerűen külön városként fog működni, mert egyáltalán nincs végiggondolva a szerepe: a befektető (aki MNB-pénzekből gazdálkodik, már ugye ez is abszurd) építeni szeretne, a város meg "örül", hogy eltűnik egy rozsdazóna és a befektető parkosítja a közeli patakpartot. Aztán köd előttem, köd utánam - az már nem érdekli, hogy milyen következményei lesznek az egésznek.

A másik folyó egyeztetésből azt tudhatjuk meg, hogy miket álmodtak az újpesti Duna-partra, elsődlegesen a volt Tungsram-strand környékére. A parti sáv viszonylagos változatlansága mellett a Váci út mentén intenzívebb beépítést, 45 méter magas "építészeti jellel". Hogy Újpestnek ezen a kerületközponttól távoli részén erre a sűrítésre mi szükség, hogyan fog ez kapcsolódni a város többi részéhez, arra nincs igazi válasz. A tanulmány persze jó hosszú, és külön fejezetekben taglalják az ökológia, a közművek, a közlekedés és más szempontok érvényesülését a szerzők, de valójában senki nem gondolta át azt, hogy a város szempontjából ez mire lesz jó.


Így alakul át manapság a város. Se Közmunkatanács, se más szervezet nincs, amelyik felkészülten tudná helyre tenni a beruházók elképzeléseit. Aminek az a veszélye, hogy Budapest úgy esik szét, mint számos tengerentúli város, ahol most próbálják kétségbeesetten helyrehozni a múltban meghozott döntések hatásait, a központ és közterületek nélküli szétfolyó városok élhetetlenségét.


2017. augusztus 4., péntek

Nyári pörgés Budapesten

Úgy tűnik, a várossal kapcsolatos fejleményekben nyáron nincs uborkaszezon, legalábbis a jelek nem azt mutatják. Kisebb hírcsokor az elmúlt hetekből.

Elkezdődött a Kerepesi út felújítása

A Budapest Közút elkezdte a Kerepesi út Örs vezér tere és Albertirsai út közötti részének felújítását. Az út állapota már igencsak indokolta ezt. Amit viszont nem tudunk, hogy mi várható a felújítás végén: az eredetihez hasonlóan 2x2 sáv, vagy esetleg a kerékpárosokra is gondoltak a tervezéskor.



Megújulhat a Kammermayer tér és a környező utcák

Az V. kerületi önkormányzat a Városház utca - tegyük hozzá, kritikán aluli műszaki tartalommal és minőségben való - felújítása után nekikezd a Belváros egyik utolsó elhanyagolt gyöngyszeme, a Kammermayer tér és környéke ráncfelvarrásának. A látványterv alapján a parkolóhelyek nagyobb része is eltűnik, a jelenlegi 18-ból 7 marad meg. Tüzetesebben megvizsgálva a képet, bízhatunk abban is, hogy a Gerlóczy utca a felújítás után kerékpárral két irányban lesz használható. A munkák augusztus 7-étől indulnak. A környék - a városháza és a megyeháza patinás épületei közé szorítva - igazán megérdemli a törődést, de az idei év végéig tervezett utcafelújítások mellett még legalább két évig a környékbeli - Szervita térhez kötődő - építkezések fogják megnehezíteni a környéken lakók vagy idelátogatók életét.

Forrás: blvf.hu



Az MNB-közeli Váci úti ingatlanfejlesztés nem tűnik lufinak

Egyre kézzelfoghatóbb az MNB-hez köthető Optima ingatlanfejlesztése a Váci út mellett, a Rákos-pataknál. A kerületi tervtanács ülése után telekalakítási és egyéb ügyek vannak folyamatban, de már látszik, hogy a projekt nem lesz kicsi: várhatóan 4500 parkolóhely létesül, tehát jelentősen megterheli majd a város közúthálózatát. A metró közelsége kissé oldja a gépjárműhasználat iránti igényt, de ahol van elég parkolóhely, azt általában ki is használják. Az egy korábbi posztban bemutatott helyzet a kontroll, illetve koncepció nélküli ingatlanberuházásokkal tehát tovább fokozódik Budapesten.
A lenti, a tervező Vikár és Lukács építészstúdió honlapjáról elcsípett látványterv alapján a beépítést a Rákos-patak partjának parkosításával és gyaloghíd-cunamival kompenzálná a tulajdonos.

Forrás: lukacsesvikar.hu



Mégis megvalósulhat a Bosnyák téri pláza?

A héten megjelent egy cikk a WeLoveBudapest portálon arról, hogy várhatóan mégis megvalósulhat a Mundo nevű pláza a Bosnyák téren. Ezzel ellentétes tartalmú hírek után - a legutóbbi testületi ülésen Karácsony Gergely polgármester arról számolt be, hogy nem sikerült dűlőre jutniuk a fejlesztési területet a lengyel tulajdonostól (ECHO) megvásárolni kívánó vevővel - úgy tűnik, hogy mégsem adja el az ECHO a a telket, és elindította a projekttel kapcsolatos kommunikációt ezen a honlapon. Az sajnos sok más beruházóhoz hasonlóan nem sok jót vetít előre, hogy az egyik fő előnyként a "stresszmentes parkolást" emeli ki - némileg jogosan, hiszen jelenleg sem metró, sem gyorsvillamos kialakítása nincs kilátásban jelenleg a város e pontja felé. Ismét tehát abba a csapdába kerülhet az érintett városrész, hogy a fejlesztés ugyan rendezi a környéket, de egyúttal túlságosan meg is terheli a mostanihoz képest, és összességében nem lesz jobb az élhetőség a mostanihoz képest, ha minden környező utcában áll majd a dugó.

Forrás: mundocenter.hu



Tervpályázat a budai Duna-partról

A pesti után a budai Duna-part megújulásáról is pályázatot írt ki a főváros, de itt egy kicsit másról van szó, mint a másik oldalon. Az alsó rakpart közúti szerepéhez ugyanis egyáltalán nem nyúlnának, viszont a felső rakparton, illetve az ehhez kapcsolódó tereken (pl. Bem tér, Komjádi uszoda előtere, Műegyetem előtti tér) van esély arra, hogy ne csak átközlekedésre legyenek alkalmasak ezek a helyek. A tervpályázati kiírásban előirányozzák például, hogy a Bem téren a most a teret kettévágó útpálya a Külügyminisztérium elé kerüljön át, hogy váljon folytonossá és a gyalogosoktól függetlenné a rakparton végigfutó kerékpáros útvonal, hogy a Műegyetem előtt P+R parkoló helyett gyalogosbarát köztér jöjjön létre - vagy hogy hosszabbítsák meg a Szépvölgyi utat a Duna-partig (ez utóbbi kakukktojás, mivel kérdéses, hogyan segíti a Duna-parti sáv használhatóságát).

A város jelenlegi hozzáállása mellett, gondolva a metrófelújításra vagy a különböző, befektetők vagy éppen a kormány által diktált fejlesztésekre üdítő kivétel, hogy ilyen irányba is képes mozdulni a városvezetés. Azt már csak remélni tudjuk, hogy értékelhető pályázatok érkeznek be és valamikor forrás is akad a kívánt célok megvalósítására. De hogy a Dunával kapcsolatban megmozdult valami, arra sok jel utal: többek között az idei nyár Szabihíd "fesztiválja" vagy a szeptemberben a főváros által a Budapest Urban Games részeként szervezett Duna-átúszás is. (Ami olyan népszerűnek bizonyult, hogy extra gyorsasággal beteltek a helyek.)


2017. április 6., csütörtök

Budapest Bloggerek a CEU-ért

Mi, a főváros iránt elkötelezett bloggerek úgy gondoljuk, hogy a Közép-Európai Egyetem fontos szerepet tölt be Budapest életében, ezért tiltakozunk a CEU ellehetetlenítését célzó törvénymódosítás ellen.

Bayer Árpád, BarosssBlog
Erdős Zoltán, Városi metamorfózisok blog
Fonyódi Anita, Kép-Tér blog
Juhász Judit, Városkommunikáció blog
Király Dávid, BKV-Figyelő blog
Papp Géza, Fővárosi blog
Rátonyi Gábor Tamás, XV. kerületi blog, Utcák, terek blog

Városblogger vagy? Csatlakoznál? Küldd el a változatlan szöveggel megjelent blogbejegyzésed címét a ceutiltakozas@gmail.com címre!


2017. március 1., szerda

Az érem másik oldala: hol várható zöldülés Budapesten?

Az előző két bejegyzés elsősorban arról szólt, hogy mely budapesti beruházások járultak hozzá a legtöbb fa eltűnéséhez. Most nézzük meg azt, hogy milyen intézkedések kompenzálhatják ezt, vagyis hol számíthatunk jelentős zöldfelület- és lombtömeg-növekedésre? Arra nem vállalkoznék, hogy számszerűen összevessem a negatív és pozitív hatásokat, mivel nincsenek adataim a fák számára, a kivágott és várható lombkorona-tömegre vonatkozóan, de pusztán a projektek végigtekintése is tanulságos lehet.

Millenáris Park II.

Bár ez sem egy egyszerű történet - gondoljunk az ötletpályázatra, amelynek nyertes műveit levegőnek nézve az állam ripsz-ropsz lebontotta a sok potenciált magában rejtő Ganz szerelőcsarnokot, és a park alá kerülő 500 férőhelyes mélygarázs sem az élhető város víziójához tartozik az eleve zsúfolt Széll Kálmán tér környékén - a Millenáris Park tervezett bővítése mégis hosszú idő óta az első nagyobb zöldterület-fejlesztés Budapesten. Már lassan 20 éve lesz, hogy átadták a park ma is meglévő részét, és erre az időre datálható a ferencvárosi Kerekerdő Park is - azóta nem létesítettek új közparkot a városban. A Millenáris Park újonnan létrejövő területe kb. a korábbival megegyező lesz, vagyis összességében megduplázódik. És bár nincsenek messze innen a Rózsadomb zöld utcái, a fulladozó Margit körúton mindenképpen segíteni fog az új park.




Park a Rákos-patak mellett Angyalföldön

A XIII. kerület évek óta tervezi, hogy megújítja a Béke utca és a Röppentyű utca között levő zöldterületet, amire idén talán tényleg sor kerülhet. Egy 550 méter hosszú, 10-20 méter széles területről van szó, ami bár kevesek mentális térképén van rajta, azért annyira nem kicsi. Játszótér, futópálya, új gyalogoshíd, fák - ha elkészül, valószínűleg elég népszerű lesz a közeli és talán a távolabbi lakók körében is. És mivel a Rákos-patak mentén egy másik projekt keretében az egész várost átszelő színvonalas kerékpáros útvonal is előkészítés alatt van, ennek az útvonalnak ez a park lehet az egyik "fénypontja".




10 000 új fa Budapesten

Ez a fővárosi vezetés által nagy büszkeséggel bejelentett intézkedés a jelenlegi helyzetben tényleg nagy előrelépés - más kérdés, hogy valójában nem lenne rá szükség, ha a FŐKERT elegendő pénzt kapott volna az elmúlt 15-20 évben arra, hogy folyamatosan pótolja az elpusztult vagy kivágott fákat a város utcáiban, parkjaiban.

A tél folyamán a város több helyén feltűnően sok új fa "nőtt ki a földből", többek között a Városligeti fasorban (nomen est omen), az Andrássy úton, a Lehel utcában. Összesen elvileg 1700 db, ami a következő években tovább bővülhet, ha a cél a tízezres szám.



Fatelepítés a Gergely-bánya területén

A Gergely-bánya Kőbánya egyik zöldterülete - lehetne, ha az ott korábban lerakott hulladék nem okozna a mai napig problémákat. A rekultiváció nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a szennyezőanyagok továbbra is kioldódnak a talajvízbe. Ezért bontották el a korábban megépített szánkódombot, és ott a mai napig folyik a monitorozás, kármentesítés. Ugyanakkor a terület szélei alkalmasak a növényültetésre, és a kerület kérésére 2016 végén a főváros támogatta 515 fa elültetését a Noszlopy utcához közel eső területrészen.
Arról sajnos nincs tudomásunk, hogy mikor lesz a városlakók számára is látogatható a terület.



Dagály sétány

Ez a fejlesztés is a vizes vb-hez kapcsolódik, és bár feltehetően nem fogja kompenzálni a vízparton kivágott lombtömeget, mégis jó példa lehet arra, hogyan lehet tömböket átszelő vonzó gyalogos útvonalat, egyúttal egy "lineáris zöldfelületet" létrehozni, illetve egészen egyszerűen a gyaloglást népszerűsíteni. Az új sétány a Dagály strand bejárata és a Forgách utcai metrómegálló között teremt közvetlen kapcsolatot és átadás előtt nem sokkal így néz ki (a képen látható fák újonnan kerültek ide) :


A sor lehetne ennél hosszabb, és talán kimaradt belőle valami - remélhetőleg az elkövetkező években még több hasonló fejlesztésről számolhatunk be.


2017. február 22., szerda

Az irgalmasok nem irgalmaznak

Az előző bejegyzést folytatva, a következő Nagy Fairtás - a Városliget és a Római-part veszélyeztetettsége mellett - a Margit híd környékét fenyegeti, ahol a Budai Irgalmasrendi Kórház kívánja kiiktatni az udvarában levő évszázados ősfákat. A hídtól eggyel távolabb levő épületében ezt már sikerült abszolválnia 2016-ban, ami akkor nagy felháborodást váltott ki:


Most viszont megjelent egy látványterv a főépület fejlesztéséről, ami elég egyértelműen mutatja, hogy az irgalmasok nem kívánnak eltérni a tavaly megkezdett iránytól:


Felülről ugyanis így néz ki jelenleg az épület udvara:


A beruházás "természetesen" kiemelt kormányzati projekt, vagyis nem szükséges lefolytatni a szokásos engedélyezési eljárásokat. Miért is kellene. A hírekbe egyébként már bekerült az ügy egy más vonatkozásban: igen, ez az egyik olyan kórház, amely azzal a feltétellel kap támogatást a beruházásra, hogy nem fognak ott abortuszt végezni. Azt hiszem, a hazai közpolitikát elég jól illusztráló történettel van dolgunk...

Update: közben kaptam egy olvasói jelzést, hogy már be is indult a láncfűrész a területen.


2017. február 21., kedd

Fa-sorsok Budapesten

Az alábbi képeken budapesti fák sorsát ismerhetjük meg a város egyes területein. Olyan eseteket gyűjtöttem csokorba, ahol a leglátványosabb volt a lombtömeg eltűnése Budapest bioszférájából. Hat eset, amelyből négy egyértelműen állami beruházás, de a maradék kettőnél is volt szerepe állami vagy önkormányzati szereplőnek abban, hogy mi történik a területtel. A példákból úgy tűnik, az eleve túlépített városban valami mindig fontosabbnak bizonyul, mint az oxigént termelő növények élete.

Következzenek a példák, a Google Earth időskála funkciójával kinyert műholdkép-animációk segítségével.

A Dagály fürdő esete viszonylag ismert történet. A fák egy része az új úszópalota, a part mentén levő fasor pedig ehhez kötődően a frissen épített árvízvédelmi fal áldozata lett.



A Fradi-pálya környéke is teljesen átalakult. A stadion arrébb tolódott, a körút mellett pedig megkezdődött a Telekom székház építése. Itt sem jártunk túl jól zöldfelületi téren.


Egy kicsit korábbi pusztítás nyomai a Hajógyári-sziget Árpád hídhoz közelebbi részén. Látható, hogy a terület egy részét régészeti feltárás érintette. Biztos, hogy ehhez ennyi fa elpusztítása kellett?


Egy nem túl ismert projekt a XIX. kerületből. Az történt, hogy valaki az egykori FŐKERT telephelyet szemelte ki a kispesti labdarúgó utánpótláscentrum helyszínének, ami egy fákkal sűrűn tűzdelt terület (volt) Kispest kertvárosi része és az M5 bevezető között. Megszerezték, legyalulták. Elvileg idén indul a focipályák kialakítása a fák helyén.


A Nemzeti Közszolgálati Egyetem építkezései a város egyik legpatinásabb múltú közparkja, az Orczy-kert zöldjébe harapnak bele. Az animáción a park Nagyvárad térhez közeli szegletének átalakulása látható.


A XIII. kerületi Tutaj utcai óvoda és park megmentésére civil összefogás szerveződött, volt több tüntetés, a szervezők igyekeztek párbeszédet kialakítani a kerületvezetéssel. Mindhiába. A fagyűlölet pártfüggetlen. A területet eladták, az óvoda és a fák túlnyomó része eltűnt, és elindult az eleve zsúfolt területen az újabb soklakásos társasház építése.


Bónuszként pedig íme a József nádor téri mélygarázsnak köszönhető környezetalakítás:


Az összkép tehát nem a legjobb, és ha nem figyelünk oda, ugyanilyen szomorú lesz a folytatás. A Ligetben és a Római-parton már régóta folyik a küzdelem az ész nélküli "fejlesztésekkel" szemben, de a város számos pontján bukkannak fel hasonlóan káros projektek: most éppen a Budai Irgalmasrendi Kórház tüntetné el szinte az összes fát a területéről a kórház fejlesztése okán.

Update: az Urbanista cikke alatti egyik komment hívta fel a figyelmemet a Kopaszi gát melletti területre, ahol a Google Earth tanúsága szerint a következők történtek 2016 szeptembere és novembere között. No comment.




2017. január 12., csütörtök

Gumigyárból sportközpont?

2016 végén kormányhatározat-dömpingnek lehettünk tanúi: az egyik év végi Közlöny sorai között bújt meg egy figyelemre méltó határozat. E szerint az állam maximum 500 millió forintért felvásárolja az egykori Michelin (illetve más neveken 1893 óta a Kerepesi úton működő) gumigyár telkét, hogy azt a 2019-es Maccabi Játékok helyszíneként hasznosítsa.

A határozat további 2,3 milliárd forintot ítél oda a "hasznosításra alkalmatlan felépítmények vagy építmények bontási munkálataihoz", illetve 308 millió forintot "az ingatlanok kármentesítéséhez".

A gyár 1893-ban. Forrás: Budapest képarchívum, FSZEK.

A döntés jól illeszkedik a mostani trendbe, ahol a kormány, tekintet nélkül városfejlesztési dokumentumokra, elvekre szemel ki területeket sport- vagy egyéb, magasabb rendűnek tekintett célokra. Ezúttal szerencsére nem zöldterületre esett a választás (mint a Dagály Úszóaréna vagy a Kispesti Utánpótlás Centrum esetében), hanem egy igazi rozsdazónára. Városrehabilitációs értelemben az ilyen területek hasznosítását, funkcióváltását általában pozitív hatásúnak tekintik, hiszen egy könnyen megközelíthető területen van lehetőség a városi szövet oldására, új funkciók megjelenítésére.

Éppen ezért viszont óriási a felelősség abban, hogy mi történik pontosan a területtel. Ennek eldöntéséhez pedig mindenek előtt időre van szükség, ám a kiszemelt hasznosítás időzítése miatt - 2019 nyara - ennek igencsak szűkében vagyunk.



De nézzük meg, hogy mi is ez a terület pontosan. A kormányhatározat a 38821/1, 38831, 38830/2 helyrajzi számú telkeket említi, ami a gyár területe a FŐTAXI telephely nélkül, így, ahogy a rajzon látszik. Ezen a helyen 1893 óta volt gumigyártás, egészen 2014-ig. Kezdetben Ruggyantaárugyár, majd Taurus, végül Michelin néven működött a cég.

A telephely a Kerepesi út felől. Jobb oldalt a FŐTAXI székháza. Forrás: Google Street View

A telek néhány parkoló-rakodó terület kivételével gyakorlatilag teljesen be van építve az egykori üzem épületeivel. Északról a Kerepesi út, keletről a Keleti pályaudvar vasúti sínjei, nyugatról a Kerepesi temető, délről pedig egy beépítetlen telek határolja. Jelenleg egyik épület sem áll semmilyen szintű védelem alatt.

A korábban még működő gyár a vasút felől. A háttérben még az Ügető látszik az Arena Plaza helyett. Forrás: figyelo.hu

Vajon mi számít értékesnek és mi hasznosításra alkalmatlannak a gyár épületei közül? Mi a cél a 2019-es rendezvény után? Csak ideiglenes építmények lesznek itt? Mire alkalmas a terület? Megannyi kérdés. Ennek egy részére választ ad az emg2019.hu weboldal, azon belül pl. ez a cikk. Amely szerint a telek a Zsidó Sport- és Kulturális Központ helyszíne lesz, amelynek "kóser konyhája a Játékokat követően is alkalmas lesz a zsidó gasztronómiát kedvelők ellátására". Ez mind szép és jó, de mindezt teljesen titokban kell előkészíteni? Biztos, hogy az szolgálja a várost, ha az állam tetszőleges szervezeteknek területet vásárol, és velük megegyezve hajt végre ott fejlesztéseket?

Egy másik hír szerint "Deutsch Tamás leszögezte, hogy a Játékok megvalósításhoz sportinfrastrukturális fejlesztésekre van szükség. Az új sportpark kormányzati beruházás része lesz, melynek célja, hogy létrehozzanak egy logisztikai és sport központot, vagyis a Játékok első számú helyszínét".

Ugyanezen a honlapon található egy térkép is (a fentihez képest 90°-kal jobbra fordítva nézendő). E szerint a rendezvény területe egészen a Salgótarjáni utcáig nyúlik majd, és az MTK stadion, illetve közvetlen környezete is hozzátartozik majd. (A kormányhatározatban nincs szó a Salgótarjáni utca felé eső telekről, de lehetséges, hogy az már most is állami tulajdonban van.) Az viszont látszik, hogy nem sok minden maradna a mostani épületekből.



Vajon gondoltak-e a tervezők a terület értékeire? Értelmezték-e tágabb kontextusban a környéket? Jelenleg ugyanis ez egy teljesen zárt és ismeretlen hely, ami csak az egykor itt dolgozók számára jelenthet valamit (illetve egyfajta díszletként a Keletibe érkező utasoknak lehet még ismerős). Nem csoda, hiszen csak a Kerepesi út felől van arca, más irányokból gyakorlatilag megközelíthetetlen.

Egy jól működő városban társadalmi, de minimum szakmai vita előzi meg egy terület funkcióváltását, különösen, ha az az adófizetők pénzéből történik. Nálunk inkább az a módi, hogy különböző lobbicsoportok parciális érdekek mentén meggyőzik a kormányt, szerezzen nekik forrást és területet erre és erre a célra. Holott jelen esetben például az állami tulajdonba vétel óriási lehetőség lenne arra, hogy ezt az ipari területet rehabilitáció után visszahelyezzük a város vérkeringésébe, átjárhatóbbá váljon a környék és nőjön a terület biológiai intenzitása. Ez lehet az első lépés abba az irányba is, hogy a vasúti, ipari területek általi szétdaraboltság oldódjon, és létrejöhessen egy zöldfolyosó a Városliget és a Népliget között. Egy zárt sportközpont ezt kevéssé teszi lehetővé - de talán még van esély arra, hogy kicsit nagyvonalúbb és előrelátóbb legyen a központ kialakítása. Kíváncsian várjuk a fejleményeket.