2013. február 22., péntek

Kitöltés

Van a Paulay Ede utcában egy foghíj, amihez talán már mindenki hozzászokott, mintha soha nem állt volna ott ház (ez a földszintes valami a leégett tetővel elég humoros amúgy, így az Andrássy úttól 50 méterre). Jó nagy telek, érdekes helyen - itt törik meg az utca vonala -, jó sok szomszéddal, majdnem átnyúlik a Király utcába, lehetne akár átjárás is - ha a szabályozásnál gondoltak volna erre, de nem gondoltak. De a "rend" (amiben a befektető és a városvezetés mélyen egyetért) szerint egy foghíjat be kell építeni, a teret ki kell tölteni, az utcavonalat be kell zárni, nincs apelláta.


Így hát született nemrég egy terv, bár nem tudni, mennyire van ez közel a megvalósuláshoz. A terv sajnos - annak ellenére, hogy a leírás szerint finomodott az eredetihez képest - folytatja, vagy inkább fokozza a századfordulós telekspekulációs folyamatot, és jól teleépíti a telket. Csak ugye amit a szabályozási terv enged, azt a tulajdonos ki szokta használni.

Hátulról nézve. Forrás: Építészfórum
 
Ebből az ellentmondásos helyzetből mégiscsak kihoztak valamit: nagyon jó, ahogy az oldalsó és hátsó telekszomszédokkal kommunikál a ház. Viszonylag egyértelmű persze, hogy a szomszéd ház udvarának nem építek neki egy tűzfalat, csak valahogy mégsem automatikus ez az építkezéseknél, lásd még Molnár utcai szálloda. És tetszik a tető hullámzása is, bár kérdés, hogy ezt honnan lehet majd látni.

 A homlokzattal viszont valahogy nem tudok megbarátkozni. Hiába ír a tervező "két utcai homlokzatról" (az egyik az utca vonalát követi, a másik a hátsó telekhatárét, és szerintem zseniális ötlet amúgy), hiába próbálja oldani a nagy felületet, nem látszik működőnek a dolog. Az is lehet, hogy a valóság jobb lesz, mint ez a látványterv, nem tudom. És egyébként nyilván vannak olyan kortárs épületek, amelyek felesleges múltba révedés nélkül tudnak jók lenni a történelmi belvárosban, de ezt nem érzem annak. Ugyanis nem mondható semlegesnek, ahhoz viszont nem elég jó, hogy kitűnjön.


2013. február 19., kedd

Erzsébetvárosi ambíciók

Egy ideje figyelem már, hogy a VII. kerületben milyen koncepció alapján akarják felújítani a közterületeket, és néha felvillan némi fény, de aztán ismét csalódás következik. Még korábban a VI. és a VIII. kerülettel együtt akartak pályázni uniós pénzekre ilyen céllal, aztán az valahogy kútba esett, és végül a "Kultúra utcája" nevű valamire kaptak az EU-tól elkölteni valót, amiből az épületfelújítások mellett a Kazinczy utca egy részét faragták újra - az a bizonyos macskaköves rész. Aztán szép lassan elkezdték a kerület egyéb utcáit is, mégpedig saját forrásból, ez lenne az Erzsébet Terv. Az a terv, ami van is, meg nincs is, mert időnként magasztosan hivatkozik rá az Erzsébetváros újság, ám valójában csak egy Excel tábla, aminek fellelése az önkormányzat honlapján a lehetetlennel felérő vállalkozás, olyan Douglas Adamses. Nekem sikerült, de csak azért, mert ismerek egy képviselőt, ezért van közvetlen linkem az előterjesztések ftp-szerveréhez (ami egyébként nyilvános, csak sehova nem teszik fel ezt a linket - agyrém). A tábla egy felsorolást tartalmaz sok-sok milliárd forint elköltéséről, de hogy miért pont arra költi az önkormányzat a pénzünket, és pontosan milyen tartalomra, arról nem szól egyetlen dokumentum sem.


Szóval tavaly már sikerült abszolválniuk néhány utcát ebből a tervből, mégpedig a Kazinczy egy másik részét, a Dohány utca és a Wesselényi utca között, illetve a Síp utcát és a Dob utca legbelső részét. Legalábbis ezeket az utcákat nem újraaszfaltozták, hanem - elvileg - gyalogos elsőbbségű térkövezett utcává alakították át. Ez elvileg szép és jó lenne, de a koncepciótlanság több dologból is süt. Elég sokaknak feltűnt, hogy a Kazinczy utca két részét teljesen más stílusban újították fel - mint számomra kiderült, az egyiket a kerületi beruházási osztály, a másikat pedig a kerületi vagyonkezelő koordinálta, akik ezek szerint nem nagyon beszélgetnek egymással. A véleményezés kihagyása miatt a kivitelezés alatt kellett a Szimpakertnek kikönyörögnie biciklitárolókat, végül sikerrel, de nem túl átlátható folyamatban. Emellett a burkolat úgymond sétálóutcás lett, a forgalomtechnika viszont maradt a régi, tehát pl. a Kazinczy utcát továbbra is menekülőútként használják a Wesselényiről a Rákóczi útra menet, meggyilkolva ezzel a nyugodt gyaloglás lehetőségét. A kivitelezési minőséget már megszoktuk máshol is - a Dob utcát (igaz, garanciálisan) éppen harmadszor burkolják újra az átadás után egy hónappal. Örömteli, hogy a Síp utcában immár két irányban is lehet biciklizni, de kérdés, hogy ez valamilyen koncepció alapján történik, vagy csak úgy sikerült.

A fény felvillanását arra értettem, hogy az önkormányzatnál rájöhettek, a véleményezés mégiscsak menő dolog, és a Madách tér kapcsán hallgatói ötletpályázatot hirdettek. Lett nyertes is, nem mindenkinek tetszett, úgyhogy el is hangzott, hogy annál azért több zöld lesz a végleges tervben. Amiről ismét csak nem lehet tudni semmit, az e célra létrehozott honlap azóta nem frissül, majd lesz valami. Kíváncsian várjuk. Elvileg a Klauzál térre is lesz hasonló, tehát van fejlődés azért.
Ilyen lesz? Forrás: madachter.hu

Most pedig itt az újabb lista, és újból kíváncsian várhatjuk, mit dob elénk az erzsébetvárosi jóságos atyuska. Mert ebben is van egy rakás utca, de hogy ezeknek a terveit kik és hogyan véleményezhetik, az rejtély. Van utalás pl. a Kertész utca egy részének sétálósítására és az Akácfa utca növényesítésére, de semmi több. Megjelent itt egy olyan elem is, amiben a Király utca 11. alatti épületből 90 millióból kerületi művelődési házat csinálnának - de miért nem tud erről senki? A Klauzália csoport próbálja kommunikációra bírni a kerületet, talán a jövőben több sikerrel..