2011. december 15., csütörtök

Legalizálták a biciklizést a Rákóczi út járdáján

Történt a minap, hogy elkészült a Gyulai Pál utcának a Rókus Kórház előtti részén a sétálóutca. Ki is lett táblázva - osztatlan gyalog-kerékpárútnak. Az teljesen normális, hogy ide a biciklisek behajthatnak, mert jó széles, és nem várható akkora gyalogosforgalom, mint pl. a Váci utcában. Igaz, hogy ennek a koncepciónak a gyalogos-kerékpáros zóna felelne meg inkább.


Ami azonban még furcsább, hogy a sétálóutca két végén nem az "osztatlan gyalog-kerékpárút vége", hanem "osztott gyalog-kerékpárút kezdete" tábla díszeleg. Ami kvázi azt jelenti, helló, itt van a Rákóczi út, nincs ugyan a járdán csík, de ott nyugodtan biciklizhetsz. Megint visszajönnek a korábbi beidegződések, hogy biciklis csak a járdán mehet. Pedig a Kiskörúton már elindult a város egy megalapozottabb koncepció felé...


Valójában szándékosság kevéssé lehet a történetben: volt egy tervező, aki megszokásból ezt rajzolta be, az önkormányzat nem vette észre, és a közlekedési hatóság sem. Hogy ezek valami közlekedési táblák, bicikliseknek? Azok úgyse nézik egyiket se, gondolták, akkor minek strapáljuk magunkat, mindegy, mi van kirakva. Nesztek.

Az önkormányzattól azt ígérték, hogy a későbbiekben megpróbálják módosítani a dolgot, azonban az építési engedélyben így szerepel, ezért most így kellett átvenniük az útszakaszt.


2011. november 14., hétfő

Matricázd el a véleményed a VIII. kerületről!



A józsefvárosi önkormányzat és az Újirány Csoport együttműködéséből újabb jófejség született, a közösségi tervezés egyik egyszerű, de jól használható módszerét bemutatva. Így most egy óriási légifotón jelölhetjük matricákkal, hol lakunk, mik a kedvenc helyeink a kerületben, melyiket szeretnénk fejleszteni, hova akarunk biciklitárolót stb. És ha épp nem sietünk, nagyszerű móka a fotón sétálva bejárni Josefstadtot.

A légifotó a Szabó Ervin téren (avagy a Baross utca sétálóutca részén) helyezkedik el. Január 8-ig lesz ott a térkép, érdemes arra kanyarodni és odapöttyinteni néhány matricát a preferenciáidat jelzendő.

Reméljük, nem csak a fiók aljára kerülnek az eredmények, és valóban figyelembe veszik az itt megjelenő véleményeket. Én drukkolok :)


2011. október 28., péntek

Yona @ Ludwig - még egy kis kedvcsináló

A kiállítás tehát arról szól, hogy Yona Friedman az élet szinte minden területét felölelő gondolatait igyekszik közvetíteni és továbbgondoltatni a lehető legváltozatosabb formában.


Az összes falon keresztülfutnak Yona képregényei (olyan, mint ez) és skiccei (hol reprodukált, hol eredeti formában). A falon levő rajzok nagy részét egyébként önkéntesek rajzolták (köztük én is, rajztehetség nélkül, de azért próbáltam visszafogni magam, nehogy túlságosan lehúzzam a minőséget).

A termek középső részén általában Yona elképzeléseinek három dimenziós, akár életnagyságú modelljei állnak. Kezdve az európai vasúthálózat térbeli makettjétől (3. dimenzió: sebesség), a yonai olcsón és egyszerűen megvalósítható dobozhajlékáig, vagy újrahasznosított anyagokkal borított városhomlokzatig, illetve számtalan makett.


A kiállítás két fő attrakciója közül az egyik a "nagy struktúra", ahol 4 emeletnyi magasságban bejárható zegzugokban élhetjük át egy másik lehetséges város térélményét, némi videovetítéssel megcukrozva, ahol Yona Friedman animációs filmjei mennek, mert ilyeneket is csinált. (Jótanács: senki ne jöjjön tűsarkú cipőben, mert még az állványzatpadló rabságába esik.)

A másik ilyen struktúra a "konyha", ahol a víz körül forog egy hasonlóan strukturált, de kisebb modell. Mezőgazdaság-konyha-tisztálkodás egy körben.

Az utolsó teremben pedig mindenki maga próbálhatja ki, hogyan csinálna várost Yona ötleteit felhasználva.

Szóval nem nagyon érdemes kihagyni :)


Utcametamorfózis ablakombó'

n2K7Cl on Make A Gif, Animated Gifs
make animated gifs like this at MakeAGif


2011. október 27., csütörtök

Yona @ Ludwig - célegyenesben

Még 1 nap van a megnyitóig, és még pár dolog hátravan... És péntek este megnyitó!








2011. október 19., szerda

József és Ferenc hírei

Pár hír, hogy képbe hozzuk magunkat a józsef- és ferencvárosi átalakulásokról.

Folytatódik a VIII. kerületi Európa Belvárosa Program utcafelújítása, most a Gyulai Pál utcának estek neki (itt van szerény hajlékom is, ezért az ablakból követhetem az előrehaladást). A 8ker blogban olvashatjuk az ütemezést is.

Viszonylag gyorsan megy - a Mária utcához képest mindenképp (a két kép között két hét telt el).

A bölcsőde is egész jól áll a Bérkocsis utcában, a Rákóczi teret (egy részét) pedig remélhetőleg hamarosan átadják.

Ferencvárosban valamit ügyködnek a Márton utcában, a 10. számnál egy alapot ásnak, a Mester utca felőli végén pedig (fenti kép) ezt az eklektikus házat belezték ki, talán ráépítenek, ki tudja.

Egy szomorúbb hír: a norc.hu-ról kölcsönvett képen látható két kis házat (jó állapotú, felújított homlokzattal!) a SOTE új épülete mellett már nem láthatjuk, nemrég bonthatták le őket. Anno bement egy kérelem az önkormányzathoz a bontásra, a testületben volt vita arról, hogy megmaradjon-e a homlokzat. Úgy tűnik, nem ragaszkodtak hozzá...


2011. október 18., kedd

Yona @ Ludwig - folyik a nemépítés

A kiállítás darabjai kezdenek összeállni... a "konyhába" bekötötték a vizet és megérkeztek a növények is. Ma elkezd összeállni Európa vasúthálózata is és a nagy struktúra is nemsokára megtelik tartalommal. A résztvevők szerveznek, varrnak, vágnak, csavaroznak, fordítanak, rajzolnak, fotóznak...

zuhanytálca zikkurattal

hungarocell workshop

épül az európai vasút

a síndarabok...


kizöldültünk!


2011. október 11., kedd

Yona @ Ludwig

Szabadidőm egy részét most azzal töltöm, hogy önkéntesként egy kiállítás építésében veszek részt, ami felettébb kapcsolódik a városhoz és a városépítészethez. A Ludwig Múzeum kiállításáról van szó, ami Yona Friedman - A nemépítés gyakorlata néven fut és október 29-én nyílik. Addig kell elkészülnünk a kiállítás berendezésével.

Yona Friedman neve nem feltétlenül ismert széles körben. Életéről részletesen pl. itt lehet olvasni, itt most összefoglalásul annyit, hogy 1923-ban Magyarországon született, egyetemre is itt járt, később Izraelben élt, majd Franciaországban telepedett le és építészként-városépítészként alkot. Leghíresebb elmélete a "ville spatiale", ami a hagyományos beépítési módokat meghaladva olyan várost képzelt el, ahol egy többszintes váz az alap, ahol a városlakók elhelyezhetik lakódobozaikat, különösebb építészeti szakértelem igénye nélkül.


Maga a kiállítás megpróbálja a lehető legjobban átélhető formában bemutatni Friedman elméleteinek lehetséges fizikai leképezéseit. Így az elméletekben megfogalmazott struktúra múzeumi léptékre adaptált modellje három dimenzióban bejárható lesz, és az egyik teremben a látogatók is megpróbálhatják kicsiben megvalósítani a nemépítés gyakorlatát.


Az építést tekintve eddig néhány szemléltető rajzon kívül éppen azok a részek készültek el, amit Yona Friedman struktúrának nevez, tehát amibe el lehet helyezni a lakódobozokat, funkciókat. A második emeleti kiállítóterem alant látható óriási terét is kitölti már egy ilyen struktúra. Most jön az érdekesebb rész, tehát ennek megtöltése mindenféle, leginkább újrahasznosított anyag felhasználásával.

Hogy a struktúra pontosan hogyan lesz kitöltve, az a folyamat során alakul ki, összhangban azzal, hogy a "nemépítési" mód célja, hogy a lehető legrugalmasabb és nagyon könnyen változtatható legyen. A történet folytatása tehát következik majd...

További képek a (nem)építésről a http://yonafriedman.tumblr.com/ mikroblogon.


2011. augusztus 30., kedd

Józsefvárosi destrukció és konstrukció

Eléggé beindultak a munkagépek a VIII. kerület tájékán, folyik a rombolás és az építés ezerrel.

A legnagyobb felfordulás a Teleki téren történik. Aki még szeretne látni valamit a régi piac épületeiből, az rohanjon most, mert 1-2 héten belül semmi nem marad belőle. Aki emberekkel szeretné látni a piacot, annak ajánlom ezt és ezt a videót. Itt pedig az elmúlás:


Apokaliptikus állapotok. Ez itt tényleg a vég...


Ez pedig az ideiglenes piac, egész pofás..


..főleg a hátsó traktus egy autentikus vakolt tűzfallal.


A Rákóczi téren ezenközben egyengetik a felszínt, készül a csarnok előtti gyalogos tér és a metrólejáró... a minden bizonnyal még egy ideig fantommetróba. Kérdés, hogy ide pl. kerülnek-e biciklitárolók, vagy továbbra is a hol fix, hol mobil KRESZ táblákra kell bíznunk magunkat kerékpártárolásügyben.


A Bérkocsis utcában, ahol pár hete még egy lerobbant óvoda állt, gombamód nő az új bölcsőde, aminek már az emeleti részénél tartanak.

Az egykori óvoda


Az iskolák környékén is munkálkodtak, ez itt a Német utcai iskola téglahomlokzata tisztítás után.


A Deák Diák iskolánál pedig XII. kerületi mintára lett vörös zebra (mint ahogy Somogyi Béla utcában is). Nem árt, mert a Rákóczi út felé szeretnek itt száguldozni.. Még jobb lenne, ha a járda szintjére emelnék a zebrát, de ez is valami.


Alant a Dankó utca egyik legdurvább gangja most.. Szemben a hajléktalanellátó is fejleszt, nagy gödör tátong az udvar helyén.


Szóval a látszat jó, most már csak az a kérdés, hogy mi lesz mögötte? Új piac, régi árusokkal, a régi árakon? Új iskola, Hoffmann-tantervvel? Új metróállomás, metró nélkül? Megújult szociális bérlakások megemelt bérrel? Kíváncsian várjuk.


2011. június 20., hétfő

Titkos kábelek

Számomra mai nap idézete a következő (előterjesztés, Fővárosi Közgyűlés, Javaslat a Budapest Szíve Program - Hídfőterek és új pesti korzó kiépítése, I. ütem című, KMOP-5.2.2/A-2008-0003 számú és a Budapest Szíve Program – Kaputérség kiépítése I. ütem című, KMOP-5.2.2/A-2008-0002 számú projekt Támogatási Szerződéseinek 4. sz. módosítására c. előterjesztés jogi koordinációja):

"A Madách téri titkos kábelek nem szerepeltek a tenderterveken. Mivel az iratok bizalmasak voltak, a tervezőnek nem volt alkalma betekintenie. A Károly körút átépítése alatt a kábelek kiváltásra kerültek."

Szóval akkor most ha egy kábel titkos, akkor vajon elszámolható-e a kiváltása?

Most pedig mindenki kezdjen el ásni a Madách téren :-)


2011. június 6., hétfő

Utcanevek nyomában

Kicsit felkapott lett mostanában az utcanevek ügye, egész pontosan az utcák át- vagy visszanevezése Budapesten. Ennek apropóján egy kicsit arról, hogy mire is jók az utcanevek és mik a jó utcanevek.

Alapvetően a következő mechanizmusok alapján neveznek el utcákat:
1. Az utcában levő célpont vagy az utca funkciója, iránya alapján (pl. Templom tér, Üllői út).
2. Valamely nevezetes személyről, aki kötődik (vagy nem) az adott utcához.
3. Egy adott témára felfűzhető nevek, leginkább új lakóterületeknél (pl. virágnevek).

Szervesebb és folytonosabb történelmi múlttal rendelkező országokban az első a leggyakrabban alkalmazott változat és szerintem ez a legalkalmasabb a helyi kötődés, a város múltjának megismerése és az egészséges identitástudat kialakulásához. Amikor egy városban olyan utcanevek vannak, mint pl. Rue du Marché aux Herbes (Fűszerpiac utca, Brüsszel), U milosrdných (Az Irgalmasoknál, Prága) vagy The Mall (a Buckingham Palotához vezető út, London), az egyrészt egy érték, olyan, mint egy több száz éves műemlék ház, másrészt mindjárt könnyebb eligazodni és a városhoz kötni az utca nevét.


Magyarországon is vannak erre szép példák, mint a Tárnok utca (Budai Várnegyed), Molnár utca(V. kerület), Oskola utca (Székesfehérvár). Budapesten gyakori volt, hogy egy utcát az ott álló ismert fogadóról neveztek el: Aranykéz utca (az Arany Kéz Fogadóról), Király utca (az Angol Királyhoz c. fogadóról), Dob utca (A Három Dob/Drei Trommel vendéglőről), Szerecsen utca (a Két Szerecsen fogadóról, ma Paulay Ede u.), a Zerge utca (a Kőszáli Zergéhez nevű fogadóról, ma Horánszky u.). Ez utóbbi kettőnél én sokkal jobbnak tartom az eredeti elnevezést, már csak azért is, mert szerintem Paulay Ede és Horánszky Miksa nem túl ismert személyek és ezek az utcák nem teszik őket ismertebbé.

Kép: szciklon

Személyekről elnevezni utcát nem ördögtől való dolog, de kényes ügy lehet. Egy adott utcához nehéz egy személyt hitelesen hozzákapcsolni. Az egyik jó példa a Rákóczi út, ahol végigvonult a menet 1906-ban Rákóczi hamvaival, bár én lehet, hogy jobban örülnék, ha most is Hatvani/Kerepesi utca lenne a Kossuth/Rákóczi út. Olyan személyekről viszont, akiről nincs közmegegyezés, és pl. az utca lakói sem ismerik, nem túl célravezető utcát elnevezni. Lehet ennek olyan célja is, hogy egy értékes személyt így tesznek ismertté, közbeszéd tárgyává, de erre talán vannak jobb módszerek is. Nem túl fantáziadús az sem, hogy ha egy egységsugarú magyar községnek van 4 utcája, akkor azokat bizonyosan Petőfi, Kossuth, Dózsa és Rákóczi utcáknak hívják. Ha újonnan kijelölt utcáról van szó, akkor persze szárnyalhat a fantázia, de a virág/madárnevek sorolása a frissen parcellázott részeken nem ezt tükrözi. Pedig itt is fel lehetne használni pl. a régi dűlőneveket, egyéb helytörténeti emlékeket.

Tehát félre a politikai célú utcaelnevezésekkel, vagy ha változtatunk, kapják vissza az utcák eredeti, a városhoz kapcsolódó nevüket!


2011. február 21., hétfő

Fogyasztás temploma alussza álmát..

..a Rákóczi úton éjszaka. Nem bírta már, hogy szembeszomszédjához képest még rútabbnak látszik, most bebábozódott, és nyárra előbújik majd. De azért nem rejtőzik el teljesen.


Szemében tükröződik az irigyelt ellenség.


Krumpli és tőkehalmáj helyett sejtelem.



2011. január 11., kedd

Tilos, titkos és szabad átjárások Pest közepében

Az európai nagyvárosok központjainak egyik hagyományos jelensége a passzázs, amiről nemrégiben egy cikk is részletesen beszámolt a hg.hu-n. Budapesten is számos ilyen van, ám sokszor zárt kapukkal találkoztam, ennek próbálok most utánajárni egyelőre az V. kerületben. [E bejegyzés szerkesztése közben pedig belefutottam egy TDK-előadásba, ami szintén a passzázsokról szólt, ráadásul éppen az V. kerületről. Összeérnek a gondolatok.]

Az V. kerületi szabályozási tervet nézegetve ugyanis jó sok helyen látszik passzázs (sárga vonallal jelölve), amely közhasználat részére átadandó, és csak éjszakára zárható le ("időbeli korlátozással"). Ezek között van olyan, ahol egyelőre fal zárja el a szabad utat, mint a Bástya utcai "városfal sétánynál", itt tehát a jövőre vonatkozik a jelzés, de többségük már ma is működő átjáró. Egy részük működik is, más részük valamely okból viszont nappal is zárva tart, ellenszegülve a hatályos szabályozásnak.

Nézzünk néhány példát arra, amelyek működnek. Az egyik ilyen a Röser-bazár a Károly körút és a Semmelweis utca között, ahol többek között kedvenc csokoládézóhelyem is tanyázik. Ez az átjáró az egyik leghangulatosabb mind közül. (Ennél már csak a fakocka burkolatú Könyvudvar jobb a Múzeum körút-Magyar utca között, bár ott egyébként nem lenne kötelező az átjáró megnyitása.)

Ami talán kevésbé ismert, az a Váci utca-Párizsi utca környéki passzázslabirintus, amely több kor stílusát ötvözve a Mercure Hotel udvarán keresztül a Petőfi utcáig nyúlik. Manapság elég kihalt, egyes részei nem is túl bizalomgerjesztők, de átjárható, működik - csak életet kellene lehelni bele. Brüsszelben láttam több ilyen, régen kialakított passzázst, amelyek szintén igencsak haldoklóban vannak üzletileg (pl. a Ravenstein nevű a főpályaudvarnál). Úgy tűnik, a probléma nem csak nálunk létezik.

Régebbi stílusok...

...ötvözve az újjal

Brüsszel, Galerie Ravenstein. Ennél több embert nem láttam benne, pedig sokszor jártam itt. Forrás: stay.com

Az egyik legfelháborítóbb ellenpélda a Városháza épülete, ennek az óriási udvarai elvileg közforgalmúak, és a Városháza Fórum álmaiban közterekké is válnának, ma azonban még ismeretlen okból sorompó van és erős kérdezősködés az őr irányából, ha itt megpróbálna valaki sétálgatni, lepihenni. Más kérdés, hogy főleg parkoló autók foglalják el az udvarokat, de van itt némi zöldterület is.



A másik szomorú történet a Roosevelt téren a Gresham-palotáé, amelynek a földszintjén a Dunával párhuzamosan végigvonul egy passzázs, és a felújítás után úgy tudom, meg is nyílt volna, de a tulajdonos döntése nyomán nem ez történt, mindkét végén folyamatosan lakat lóg. Így az épületben levő szálloda elzárta magát a várostól. Tudjuk, hogy a város egyik legdrágább szállodájáról van szó, de ez akkor sem jogosítja fel arra, hogy közhasználatú tereit elzárja a köz elől. Megjegyzésként, ennek a folytatása lenne az átalakult "Spenótház" passzázsa (ezt hétvégén zárva találtam, talán hétköznapokon átjárható).

Átjárás híján átlátás a Mérleg utcából a Zrínyibe

A Gresham-palota példájából tanulva igencsak oda kellene figyelni a Ferenciek terén levő Párisi-udvar felújítására is (Városképpék írtak róla egy sorozatot: I., II., III. rész). Az ingatlant nemrég privatizálta az V. kerületi önkormányzat az SCD Holding javára, és a hírek szerint szálloda lesz belőle. Nem történhet meg ugyanis az, hogy Budapest legszebb passzázsát elzárják a közforgalom elől. Van azért pozitív példa, már amennyire annak tekinthető a First Site Hotelé, amelyik a lebontott art deco Úttörő Áruház helyére épült (ezért fekete pont), de ahol most valóban egy átjáró üzemel a Kossuth Lajos utca és a Reáltanoda utca között, bár láthatóan nem sokan ismerik.

Párisi udvar. Forrás: varoskepp.blog.hu

Negatív kategóriába esik a Szerb utcai ortodox templom kertje. A templomkertnek két bejárata is van, az egyik a Szerb, a másik a Veres Pálné utcáról, valamint a Váci utca felőli (a felirat szerint eredetileg, és talán még ma is a szerb ortodox egyházhoz tartozó) házon át is ide lehetne jutni, ha nem lenne általában mindhárom zárva. Korábban egyébként nem volt így, ha a lakóház felől nem is, az utcáról be lehetett menni.

A szerb templom a Szerb utca felől - zárva

A Királyi bérház a Ferenciek terén egy bejáraton keresztül megközelíthető, de a másik kettőt rács zárja el... Az aszfaltburkolat sem emeli a hatást, elég lehangoló a hely. Bár azért találtam ott néhány érdekes részletet.




Sorolhatnám még. Mindenesetre úgy tűnik, akár magántulajdonosé az épület, akár köztulajdon, legyen lakó-, vagy kereskedelmi funkciójú, erre a szabályozási elemre magasról tesznek a tulajdonosaik, a városvezetés pedig nem sokat tesz azért, hogy ez változzon. A tulajdonosok (lakók) általában attól félnek, hogy ha oda bemehet bárki, akkor mocsok lesz, és bűnözés, meg efféle rossz dolgok. Pedig elég sokat számít egy város vonzerejében, ha keresztül-kasul lehet gyalogolni a tömbökön, némelyikben netán meg is lehet pihenni. Arról nem beszélve, hogy sok passzázs eredetileg azért készült, hogy bennük üzletek nyíljanak, tehát a bezárással ez a lehetőség is elveszik. Tény, hogy az utcán jobban szem előtt van egy üzlet, de a passzázsok, mint a plázák elődjei jelenleg nem használják ki adottságaikat.

Nem vagyok jogász, de kíváncsi lennék, itt vajon ki követett el jogsértést, különösen a felújítások esetében: az önkormányzat, amikor lezárt átjáróval kiadta a használatba vételi engedélyt, vagy az ingatlantulajdonos szegi meg a szabályokat, az önkormányzat pedig elnézi. Akár próbapert/közigazgatási eljárást is érdemes lehet indítani egy-egy kirívóbb esetben, hiszen itt a közérdek korlátozásáról van szó. Persze lehet, hogy előremutatóbb lenne egy konkrét programot indítani a passzázsok fellendítéséért, pl. a Főutca-projekt kiegészítéseként.